A kezdetek
Kovalszki Péter
Shelby, Michigan
Indult a történet 48 évvel ezelőtt, két amerikai magyar egyetemistával- Éltető Lajossal és Ludányi Andrással- kik a Louisiana egyetemen találkoztak, miután már megjárták az 50-60-as évek magyar-amerikai világát : cserkészetet, lövészegyletet, egyházakat, emigráns szervezeteket- és hiányérzettel maradtak. E világot-tisztelet a kivételnek- gyakran intenzív politizálás, meddő szervezeti és személyes belharcok, bizonytalan jövő, másodgenerációs fiatalok elhanyagolása jellemezte. Más muzsika kell-mondták ők! Egy más közösség, más hit és szándék, más cselekvés, melyben az önművelés, az egymásért cselekvés lehetséges,s a több generáción át húzódó közösségi megmaradás megvalósulhat.
Levelezés, levelezőlista, aztán ezek stenciles-kőnyomatos kiadványba foglalása, bővülő kör- majd közösségalapítás 1971-ben,és 1972-től évenként, minden augusztusban Szent István napja körül hetes Itt-Ott találkozók (Magyar Hetek) szervezése következett. Hereford és Chautauqua után az Ohio-i Lake Hope állami park-a Reménység Tava -vált 1976-tól állandó telephelyünkké. Ezt követte az MBK hivatalos - vallásos ,kulturális és jótékonysági közösségként történt bejegyzése Oregon államban 1977-ben, s megszülettet a magyar, majd angol alkotmány és működési szabályzat,kialakultak a szervezeti keretek,a vezetés is.Az MBK első gondnoka(azaz elnöke) Éltető Lajos volt(1975-1978).
Összetétele- fiatal családos felnőttek, hozzájuk társuló idősebbek, főleg az 56-osokból és a dipis generációból, jórészt értelmiségiek : építészek, orvosok, mérnökök, tanárok, közgazdászok,lefedve az USA középnyugati részét és keleti partját. A központi szervezeti mag mellett helyi gyülekezetek születtek ,vagy hasonló szellemű közösségek társultak,mely egyféle diaszpóra-hálót eredményezett .A közösség programjának kidolgozásához pedig a fiatal alapító atyák mellé mások is társultak, s itt elsősorban Cseh Tibor nevét említeném, de ide kivánkozik a másoké is-Bőjtös Lászlóé, Somogyi Balázsé,Sass Mártoné ,kik később gondnokai-elnökei –is lettek közösségünknek, S a gondnokok mellett nagy értékű tanácsosainkat, helyi gondnokainkat is említeni kellene- s ide tartoznának Nagy Károly, Lipták Béla, Madarász Géza, Várdy Béla, Értavy József, Papp László, Kovács Árpád, Lauer Edith , Kaslik Péter és sokan mások.
A saját vallás kiemelkedő szerepének felismerése Amerika öreg népeinek megmaradásában (görögök, zsidók, örmények) arra ösztönözte az MBK megteremtőit, hogy a vallás, „ a magyar vallás”, illetve vallásosság kérdésével is foglalkozzanak. Vallásteremtésre- egyes rosszmájuak szerint „fehér ló áldozására”- a tóparton-természetesen nem került sor.
De azt meg kell válaszolnunk,hogy mennyiben vallásos- hitbéli közösség az MBK? Ezzel s hitéletünkkel, annak gondozásával egyébként igen behatóan foglalkoztak alapító atyáink-Éltető Lajos, Ludányi András és Cseh Tibor- mellett a teológus Szent-Iványi Sándor, Hamza András és Kálmán Szabolcs . Röviden ez így foglalható össze : keresztény- és ökumenikus irányultságú , toleráns az összes bevett magyar vallások irányában, nem felekezeti meghatározottságú és kötődésű, de a protestantizmus értékvilágát megbecsülő, abból bőven merítő vallásos gyakorlatot folytatunk . A magyarságot vallásosan megélni, s a vallásokban, ill. felekezetekben a magyarságszolgálatot elvárni és értékelni! Innen-a vallásos gyülekezeti életből ered a vezető tisztség neve-a gondnoké , melyet én is viselek Ez egyébként megfelel az elnök funkciójának(bővebben erről lásd Éltető Lajos írását).
